A webshop cookie-kat használ annak biztosítására, hogy honlapunk a lehető legjobb élményt nyújtsa Önnnek.
Gyengénlátók számára
Kerttechnika
Felhasználónév:
Jelszó:

Kosara jelenleg üres.

Részletes keresés

Termékkatalógus
Akciók
Főoldal
 
Gyártók listája:
STIHL
VIKING
MTD
GARDENA
AL-KO
HONDA

Szolgáltatásaink
Magunkról
Magazin, cikkek, hírek
Vásárlói tájékoztató (ASZF)
Adatkezelési tájékoztató (GDPR)
Szállítási feltételek és díjak
Gyakran ismételt kérdések (GYIK)
Ügyfélszolgálat
Elérhetőségeink
Partnereink
Az Ön véleménye honlapunkról



 
A talaj táplálása

Milyen szép látvány az, mikor a zöldségeskertet nézve látjuk a vitaminoktól duzzadó paradicsomokat, paprikákat, melyek mind-mind gondos munkánk eredményei. Nyilvánvaló, hogy növényeink a talajból nyerik a fejlődéshez szükséges tápanyagokat. Sokaknak azonban a talaj mint termőföld magától értetődő. Megszületik benne a gyümölcs, a zöldség, táplálja a fákat, életet ad. Ahhoz azonban, hogy földük egészséges, élettel teli legyen szükséges megadni neki a megfelelő tápanyagokat trágyázás formájában, melynek legmegfelelőbb időszaka az ősz.

A trágyázás sokféle formában, és sokféle anyaggal valósulhat meg. Legjobb a szerves anyag (általában istállótrágya), melyet mostanság elég nehéz beszerezni. Ilyenkor pótolhatjuk azt műtrágyával. Manapság akaratlanul, tudtunk nélkül is sok szervetlen anyagot juttatunk szervezetünkbe, így azt javaslom, hogy mielőtt még mesterségesen előállított tápanyaggal látnánk el a földet, előbb nézzünk körül a kertünkben!

Rengeteg olyan kerti hulladék van, amiből komposzt állítható elő. A komposzt is helyettesítheti az istállótrágyát, ha megfelelően van kezelve. A betakarítás során keletkezett "használhatatlan" gyümölcsöket ne dobjuk el. Az ősszel elhullott falevelek, apróbb száraz gallyak is fontos részei a komposztnak. Érdemes az ilyen dolgokat lombszívó segítségével összegyűjteni. A hulladék már ilyenkor átesik egy előaprításon, mielőtt a gyűjtőzsákba kerülne. Vannak azonban nagyobb ágak, illetve olyan termények, melyeket a lombszívó nem képes felszívni, sem felaprítani. Ilyen esetekben segítségünkre lehet egy komposztaprító
, mely megbirkózik akár a vastagabb ágakkal is. Vigyázat! A komposztba nem tehetünk akármit, ami szerves. Kerüljük a gyomnövényeket, illetve az olyan fák leveleit, ágait, melyek savas anyagokat tartalmaznak, mint például a diófa!

Most, hogy összedaráltuk a komposztnak valót, hová tegyük? Ilyen esetekre alkalmazható a komposztsiló , mely többféle méretben kapható. Válasszunk kertünk méretéhez megfelelő komposztsilót! Ezt a szerkezetet a földbe leásva tárolhatjuk az összegyűjtött darálékot. Amellett, hogy nincs szem előtt, nem zavarja kertünk szépségét az az előnye is megvan, hogy műanyag oldalának köszönhetően a benne lévő anyagok a tárolás ideje alatt nem lépnek reakcióba a talajban található tápanyagokkal. Továbbá a siló megfelelő szellőzést is biztosít, ugyanis a komposztot nem elég tárolni, hanem érlelni is kell.

Az istállótrágyát esetenként nem dolgozzák bele a talajba. Az érett komposzt azonban csak úgy képes tápanyagot adni a talajnak, ha azt beleforgatjuk. Rengeteg időt és energiát spórolgatunk meg, ha a föld felületén elosztott komposztot kapálógép segítségével forgatjuk bele a földbe. Ügyeljünk arra, hogy a kapálógép ne haladjon gyorsan, legyen ideje hatásosan átforgatni a talajt!

Ha odafigyelünk arra, hogy termőföldünket mivel tápláljuk, máris tettünk egy fontos lépést magunk és családunk egészségéért. Így legalább az otthon megtermelt élelmiszerekben nem lesznek mesterséges anyagok.
Szabó Kerttechnika - Kővári Gábor (2008. 10. 01.)







DHTML Menu / JavaScript Menu Powered By OpenCube